CPU

Mit csinál valójában a processzor?

A CPU nagyon egyszerű műveleteket végez, csak elképesztően gyorsan. A programok bonyolult működése ezekből az apró lépésekből áll össze.

• adatot olvas a memóriából,
• adatot ír vissza a memóriába,
• számításokat végez, például összead, kivon, szoroz,
• összehasonlít értékeket,
• feltétel alapján másik kódrészre ugrik,
• más hardverelemekkel és az operációs rendszerrel együttműködik.

Mi történik, amikor elindul egy program?

Bitek: 8 bit, 16 bit, 32 bit, 64 bit

Amikor azt mondjuk, hogy egy processzor 8 bites, 16 bites, 32 bites vagy 64 bites, akkor leegyszerűsítve arról beszélünk, hogy a processzor belül mekkora adatdarabokkal tud természetes módon dolgozni.

A CPU-n belül vannak nagyon gyors, kicsi tárolóhelyek, ezeket regisztereknek nevezzük. Ezeket elképzelheted úgy, mint a processzor saját belső változóit. Amikor a CPU számol, összehasonlít, memóriacímet kezel vagy adatot mozgat, nagyon gyakran ezekben a regiszterekben dolgozik.

Ha egy processzor 8 bites, akkor egy ilyen alap belső adatméret 8 bit széles. Ha 32 bites, akkor 32 bit széles. Ha 64 bites, akkor 64 bit széles. Minél több bit áll rendelkezésre, annál nagyobb számokat, memóriacímeket és adatdarabokat lehet természetes módon kezelni.

Miért volt korlát a 32 bites rendszereknél?

Egy 32 bites cím azt jelenti, hogy a cím 32 darab bitből áll. Egy bit kétféle értéket vehet fel: 0 vagy 1. Ezért 32 biten összesen 2³² különböző cím állítható elő.

Ez nagyjából 4 GB címezhető tartományt jelent. Ezért hallani azt, hogy egy klasszikus 32 bites rendszer általában körülbelül 4 GB memóriát tud közvetlenül kezelni.

A valóságban ebből sokszor még kevesebb volt használható a programok számára, mert a hardvereszközök, videokártya, rendszerterületek és az operációs rendszer is lefoglalt részeket ebből a címtartományból.

És miért sokkal nagyobb a 64 bit?

Egy 64 bites címnél már 2⁶⁴ különböző cím lehetséges. Ez elméletben hatalmas címtartományt jelent: körülbelül 16 exabájt memória címezhető vele.

Ez nem azt jelenti, hogy egy mai otthoni gépbe ténylegesen ennyi RAM-ot lehet tenni. A gyakorlati határt az alaplap, a processzor konkrét típusa, az operációs rendszer verziója és a hardveres megvalósítás is korlátozza.

A lényeg az, hogy a 64 bites világban a 32 bites rendszerek néhány GB-os korlátja már nem ilyen szűk keresztmetszet. Ezért tudnak a mai gépek 16 GB, 32 GB, 64 GB vagy akár sokkal több memóriával is természetesen működni.

CPU architektúrák: nem csak az számít, hány bites

A processzoroknál nemcsak az fontos, hogy 8, 16, 32 vagy 64 bitesek, hanem az is, hogy milyen architektúrára épülnek.

Az architektúra leegyszerűsítve azt jelenti, hogy a processzor milyen utasításkészletet ért, hogyan kezeli a memóriát, milyen regiszterei vannak, milyen módon hajtja végre a programokat, és milyen működési modellre épül.

Ez azért fontos, mert egy program nem „általában processzorra” készül, hanem egy konkrét architektúrára. Egy Windowsos x64 program például nem fog csak úgy natívan elindulni egy ARM-os Raspberry Pi-n vagy egy mikrokontrolleren.

x86: a klasszikus PC-s világ alapja

Az x86 a PC-s világ egyik legismertebb processzorarchitektúrája. Eredetileg a régi Intel processzorok vonalából nőtt ki, és hosszú időn keresztül ez határozta meg az asztali számítógépek világát.

Amikor régebbi PC-kről, DOS-ról, korai Windowsokról vagy 32 bites Windows rendszerekről beszélünk, akkor nagyon gyakran az x86 világhoz kapcsolódunk.

Az x86 név ma sokszor tágabb értelemben is előkerül: nemcsak egy konkrét régi processzort jelent, hanem egy egész PC-s örökséget, utasításkészletet és kompatibilitási világot.

x64 / x86-64 / amd64: a modern PC-s 64 bites világ

Az x64, más néven x86-64 vagy amd64, a klasszikus x86 világ 64 bites továbbfejlesztése.

Ez nem mikrokontroller-vonal, hanem a mai asztali PC-k, laptopok és szerverek egyik legfontosabb alapja. Amikor egy átlagos Windowsos vagy Linuxos PC-ről beszélünk, az nagyon gyakran x64 architektúrájú gépet jelent.

Az amd64 elnevezés azért érdekes, mert a 64 bites x86-vonal elterjedésében az AMD-nek nagyon fontos szerepe volt. Ettől még az amd64 nem azt jelenti, hogy csak AMD processzoron fut. Intel processzoros gépeknél is gyakran ugyanilyen architektúrájú rendszerről beszélünk.

Régi processzorok és mikrokontrollerek

A régi otthoni számítógépekben, például a Commodore 64 vagy a ZX Spectrum korában, jellemzően egyszerűbb, 8 bites processzorok dolgoztak. Ezek már valódi processzorok voltak, de mai szemmel nagyon korlátozott memóriával, teljesítménnyel és lehetőségekkel.

A mikrokontroller egy kicsit más kategória. Egy mikrokontroller általában nemcsak egy CPU-magból áll, hanem egyetlen chipen belül tartalmazhat programmemóriát, RAM-ot, időzítőket, bemeneteket, kimeneteket és egyéb vezérlőegységeket is.

Ezért használják őket rengeteg olyan helyen, ahol nem kell teljes operációs rendszer vagy nagy számítási teljesítmény, csak megbízható vezérlés:

• mosógépben, kávéfőzőben, termosztátban,
• autók elektronikájában,
• szenzoros eszközökben,
• Arduino-szerű hobbiprojektekben,
• 3D nyomtatók vezérlésében,
• világítás-, motor- vagy relévezérlésben.

Modern mikrokontrollerek: már ezek sem feltétlenül „buták”

Régen sok mikrokontroller valóban nagyon egyszerű 8 bites eszköz volt. Ma viszont rengeteg modern mikrokontroller már 32 bites, és akár ARM Cortex-M alapokra épül.

Ezek még mindig nem PC-k és nem szerverprocesszorok, de nagyon komoly feladatokra képesek a saját területükön. Tudnak szenzorokat kezelni, kommunikálni, motorokat vezérelni, hangot feldolgozni, kijelzőt meghajtani vagy alacsony fogyasztású okoseszközökben működni.

Itt fontos megérteni a különbséget: egy ARM Cortex-M mikrokontroller-vonal nem ugyanaz a kategória, mint egy telefonban, Raspberry Pi-ben vagy Macben lévő nagyobb ARM processzor.

ARM: nem egy gyártó, hanem egy architektúra-világ

Az ARM nem egyszerűen egy harmadik PC-s processzorgyártó az Intel és az AMD mellett. Az ARM egy másik architektúra-világ, amelyet nagyon sokféle chipgyártó használhat.

ARM-alapú processzorokat találhatsz telefonokban, tabletekben, Raspberry Pi-ben, okoseszközökben, beágyazott rendszerekben, mikrokontrollerekben, sőt újabb Mac gépekben is.

Az ARM világon belül is vannak külön kategóriák. Nagyon leegyszerűsítve:

• ARM Cortex-A: nagyobb teljesítményű alkalmazásprocesszorok, például telefonokban, tabletekben, Raspberry Pi-ben, beágyazott Linuxos rendszerekben.
• ARM Cortex-M: mikrokontrollerekhez, alacsony fogyasztású, valós idejű és beágyazott vezérlési feladatokra.

Apple Silicon: Mac processzorok ARM-alapokon

A régebbi Mac gépek hosszú ideig Intel processzorokat használtak. Az újabb Mac gépeknél viszont az Apple áttért a saját fejlesztésű Apple Silicon chipekre.

Ilyenek például az M-szériás Apple chipek. Ezek ARM-alapú processzorok, de nem egyszerű telefonos chipek: kifejezetten Mac gépekhez, nagy teljesítményre és jó energiahatékonyságra tervezett rendszerek.

Ezért van az, hogy Macen ma már különösen fontos lehet, hogy egy programból van-e Apple Silicon / arm64 verzió, vagy csak régebbi Intel / x64 verzió érhető el.

Intel és AMD: két gyártó, hasonló PC-s világ

A PC-s világ két legismertebb processzorgyártója az Intel és az AMD. Mindkettő gyárt olyan processzorokat, amelyek a hétköznapi asztali gépekben, laptopokban és szerverekben használt x86/x64 világhoz tartoznak.

Ezért tud ugyanaz a Windows, Linux, játék vagy program Intel és AMD processzoron is futni, ha ugyanarra az architektúrára készült.

A két gyártó processzorai belül nem teljesen ugyanolyanok, de a programok felé hasonló utasításkészlet-világot biztosítanak. Egy fejlesztőnek ezért sok esetben nem az a legfontosabb kérdés, hogy Intel vagy AMD, hanem az, hogy például x64 vagy ARM architektúráról beszélünk-e.

Mai processzorcsaládok és generációk

Amikor ma processzort nézel egy webshopban, általában nem csak azt látod, hogy Intel vagy AMD. A névben sokszor benne van a teljesítményszint, a generáció, a célterület és néhány fontos extra tulajdonság is.

Intel oldalon sokáig az Intel Core i3, i5, i7, i9 elnevezések voltak nagyon ismertek. Újabb gépeknél már találkozhatsz Intel Core és Intel Core Ultra nevekkel is. A Core Ultra modelleknél például megjelenhet NPU is, vagyis külön AI-gyorsító egység.

AMD oldalon a legismertebb otthoni és asztali processzorcsalád a Ryzen. Itt is vannak teljesítményszintek, például Ryzen 3, Ryzen 5, Ryzen 7 és Ryzen 9. Minél nagyobb ez a szám, általában annál magasabb kategóriájú processzorról beszélünk, de önmagában ez sem mond el mindent.

A processzor nevében szereplő generációs számok azért fontosak, mert egy újabb generáció gyakran modernebb architektúrát, jobb energiahatékonyságot, újabb memóriatámogatást, gyorsabb csatlakozásokat vagy jobb beépített egységeket hozhat.

Mit jelent az, hogy 1000-es, 5000-es vagy 12000-es sorozat?

A processzorok nevében szereplő számok sokszor a generációra vagy az adott processzorcsaládon belüli helyére utalnak. Ez azért fontos, mert egy újabb generáció nem csak nagyobb számot jelenthet, hanem modernebb architektúrát, jobb energiahatékonyságot, újabb memóriatámogatást, gyorsabb csatlakozásokat vagy fejlettebb beépített egységeket is.

Például amikor azt hallod, hogy Intel 12. generáció, 13. generáció vagy 14. generáció, akkor nem egyszerűen egy i3/i5/i7/i9 kategóriáról van szó, hanem arról is, hogy az adott processzor melyik korszakba tartozik.

AMD-nél hasonlóan találkozhatsz olyan nevekkel, mint Ryzen 1000, Ryzen 3000, Ryzen 5000, Ryzen 7000 vagy Ryzen 9000. Ezek a nagy sorozatszámok segítenek elhelyezni, hogy nagyjából melyik Ryzen-korszakról beszélünk.

Intel generációk egyszerűen

A klasszikus Intel Core i-s processzoroknál a típusnévben lévő szám eleje sokszor megmutatja a generációt.

Ezért mondjuk például azt, hogy egy i5-12600K egy 12. generációs Intel Core i5 processzor, míg egy i7-13700K már 13. generációs Intel Core i7.

AMD Ryzen generációk egyszerűen

AMD Ryzen processzoroknál a nagy sorozatszám segít megérteni, hogy melyik Ryzen-korszakhoz tartozik a processzor.

Példa AMD Ryzen név olvasására

Vegyünk például egy ilyen nevet: AMD Ryzen 7 5800X.

• A Ryzen 7 a teljesítménykategóriát jelzi.
• Az 5800 elején az 5 arra utal, hogy ez az 5000-es Ryzen sorozatba tartozik.
• Az X általában magasabb teljesítményre hangolt modellt jelent.

Egy Ryzen 7 7800X3D esetén a Ryzen 7 továbbra is kategória, a 7000-es szám már újabb sorozatot jelez, az X3D pedig extra 3D V-Cache gyorsítótáras modellt jelent.

Újabb Intel Core Ultra név: itt már más a logika

Az Intel újabb processzorainál megjelent a Core Ultra elnevezés. Itt már nem mindig a régi, egyszerű i5-12600K / i7-13700K jellegű számozást látod.

Például egy Intel Core Ultra 7 265K már nem úgy olvasandó, mint egy régi 15. generációs i7-15700K. A Core Ultra névnél külön kell figyelni a sorozatra, a teljesítményszintre, a pontos SKU-számra és a végén lévő betűjelzésre.

Ez azért jó példa, mert megmutatja: a processzorok elnevezése idővel változik. Régebbi Intel Core i-s processzoroknál viszonylag egyszerűen leolvasható a generáció, az újabb Core Ultra vonalnál viszont már más jelölési rendszert használ az Intel.

Mit jelentenek a processzor nevében a betűk?

A processzorok végén gyakran látsz betűket, például K, F, KF, X, X3D vagy G. Ezek nem véletlen díszítések, hanem fontos információkat adnak.

Ezek a jelölések gyártónként eltérhetnek, ezért mindig az adott Intel vagy AMD modell adatlapját érdemes megnézni. Tanulási szinten viszont néhány gyakori jelölést már most is érdemes ismerni.

Gyakori Intel jelölések

Gyakori AMD Ryzen jelölések

K-s processzorok és tuning

Intel oldalon a K jelölésű processzorok egyik fontos tulajdonsága, hogy szorzózár nélküliek, vagyis megfelelő alaplappal és hűtéssel tuningolhatók.

A tuning azt jelenti, hogy a processzort a gyári alapbeállításoknál magasabb teljesítményre próbáljuk állítani. Ez történhet például magasabb órajellel vagy módosított feszültséggel.

Ez viszont nem varázslat és nem kockázatmentes. A tuning több hőt, nagyobb fogyasztást, erősebb hűtést és stabilabb alaplapot igényelhet. Ráadásul két azonos típusú processzor sem biztos, hogy pontosan ugyanannyira tuningolható.

Integrált grafikus mag: kell külön videokártya?

Sok processzor tartalmazhat integrált grafikus magot, röviden iGPU-t. Ez azt jelenti, hogy a processzoron belül van egy grafikus egység, amely képes képet adni a monitorra.

Ez nagyon hasznos lehet irodai gépben, tanulós gépben, szerver karbantartásánál, hibakeresésnél vagy olyan otthoni gépnél, ahol nem cél a komoly játék.

Fontos viszont, hogy az integrált grafika teljesítménye nagyon eltérő lehet. Van olyan iGPU, amely főleg csak képmegjelenítésre, böngészésre és videólejátszásra jó, és van olyan erősebb APU-s megoldás, amely már könnyebb játékokra is alkalmas lehet.

Példák név alapján

Nézzünk néhány gondolati példát arra, hogyan lehet olvasni a processzorok neveit. Ezek nem vásárlási ajánlások, csak a jelölések megértését segítik.

Mi az a CPU-mag?

A CPU-mag a processzor egyik tényleges végrehajtó egysége. Leegyszerűsítve olyan, mint egy külön kis „dolgozó” a processzoron belül, amely képes utasításokat végrehajtani.

Régebben sok processzor egymagos volt. Ez azt jelentette, hogy egyszerre alapvetően egy fő végrehajtási egység dolgozott. A mai processzorok viszont több magból állhatnak: például lehetnek 2, 4, 6, 8, 12 vagy még több magosak.

Ha egy processzor többmagos, akkor több feladatot tud párhuzamosan végezni. Például az egyik mag dolgozhat a böngészőn, egy másik egy háttérben futó víruskeresőn, egy harmadik egy fejlesztői szerveren, miközben az operációs rendszer is futtatja a saját feladatait.

Miért jó, ha több mag van?

A több mag fő előnye az, hogy a gép egyszerre több dolgot tud hatékonyabban csinálni. Ez különösen akkor hasznos, amikor sok program fut egyszerre, vagy egy program maga is több részfeladatra tudja bontani a munkát.

• egy játék használhat több magot a fizika, grafika-előkészítés vagy háttérfolyamatok miatt,
• egy videóvágó program több magon kódolhatja a videót,
• egy webszerver egyszerre több kérést dolgozhat fel,
• egy fejlesztői gépen egyszerre futhat IDE, böngésző, adatbázis, Docker és tesztkörnyezet,
• egy operációs rendszer több futó programot tud elosztani a magok között.

Fontos viszont, hogy a több mag nem jelent automatikusan arányosan nagyobb sebességet. Egy 8 magos processzor nem biztos, hogy minden programot nyolcszor gyorsabban futtat, mint egy egymagos processzor.

Mi az a szál, vagyis thread?

A thread, magyarul szál, már nem elsősorban hardveres fogalom, hanem a programok futásához kapcsolódik.

Egy futó programot processznek nevezünk. Egy processzen belül pedig lehet egy vagy több végrehajtási szál. A szál azt jelenti, hogy a programon belül van egy önálló futási útvonal, amelyen utasítások hajtódnak végre.

Ha egy program egyszálú, akkor alapvetően egy fő futási útvonala van. Ha többszálú, akkor több feladatot is végezhet párhuzamosan vagy párhuzamosnak látszó módon.

Példa szálakra egy programon belül

Tegyük fel, hogy van egy asztali alkalmazás vagy egy fejlesztői eszköz. Ez a program több szálat is használhat különböző feladatokra.

• az egyik szál kezeli a felhasználói felületet,
• egy másik szál fájlt tölt le a háttérben,
• egy harmadik szál adatokat dolgoz fel,
• egy negyedik szál naplóz vagy kommunikál egy szerverrel.

Így a program nem fagy le attól, hogy közben valami hosszabb műveletet végez. Például a felület továbbra is reagálhat, miközben a háttérben történik a feldolgozás.

Hogyan találkozik a mag és a szál?

A szálakat végül valamilyen CPU-magon kell futtatni. Ha sok szál fut a rendszerben, az operációs rendszer folyamatosan osztja be, hogy melyik szál mikor és melyik magon kapjon futási lehetőséget.

Egy egyszerű hasonlat:

• a CPU-mag olyan, mint egy dolgozó, aki ténylegesen munkát végez,
• a thread olyan, mint egy feladatlista vagy munkafolyamat, amit végre kell hajtani,
• az operációs rendszer ütemezője pedig olyan, mint a művezető, aki kiosztja, ki min dolgozzon.

Mit jelent az, hogy 6 mag / 12 szál?

Amikor egy processzornál azt látod, hogy például 6 mag / 12 szál, az két külön információt jelent.

Ez hasznos, mert a processzor jobban ki tudja használni a belső erőforrásait. Ha az egyik szál éppen vár valamire, például memóriára, akkor a másik szál addig is tudhat munkát adni ugyanannak a magnak.

Órajel: MHz és GHz

A processzor órajelét régen gyakran MHz-ben, ma pedig többnyire GHz-ben adják meg. Ez azt mutatja, hogy a CPU belső órája milyen gyors ütemben „ketyeg”.

A Hz azt jelenti, hogy valami másodpercenként hányszor történik meg. Egy 1 Hz-es jel másodpercenként egyszer ismétlődik. Egy 1 MHz-es jel már egymilliószor, egy 1 GHz-es jel pedig egymilliárdszor ismétlődik másodpercenként.

Ha egy processzor például 3 GHz-en működik, az leegyszerűsítve azt jelenti, hogy a belső órajele másodpercenként körülbelül 3 milliárd ciklust ad. Ez azonban nem azt jelenti, hogy pontosan 3 milliárd teljes programutasítást hajt végre, mert egy utasítás végrehajtása több belső lépésből is állhat, más utasítások pedig hatékonyabban futhatnak.

Régen MHz-ben mérték: 4 MHz, 33 MHz, 100 MHz...

A régebbi processzoroknál teljesen természetes volt, hogy az órajelet MHz-ben adták meg. A korai otthoni gépek, régi PC-k és 486-os/Pentium korszak környékén a processzorok még néhány MHz-től pár száz MHz-ig terjedő órajeleken működtek.

Például régen egy gépnél már az is komoly dolognak számított, ha 33 MHz-es, 66 MHz-es vagy 100 MHz-es processzor volt benne. Később megjelentek a 200 MHz, 400 MHz, 800 MHz körüli processzorok, majd a PC-s világ átlépett a GHz-es korszakba.

Amikor először megjelentek az 1 GHz körüli processzorok, az óriási mérföldkőnek számított: ez már azt jelentette, hogy a CPU belső órája másodpercenként milliárdos nagyságrendű ciklusszámmal működött.

Akkor a nagyobb GHz mindig gyorsabb?

Régen sokkal egyszerűbbnek tűnt a helyzet: ha az egyik processzor 100 MHz-es volt, a másik pedig 200 MHz-es, akkor sokan azt mondták, hogy a 200 MHz-es biztosan gyorsabb. Ez bizonyos korszakokban sokszor nagyjából igaz is volt, mert a processzorok felépítése közelebb állt egymáshoz.

Ma viszont az órajel önmagában már nagyon félrevezető lehet. Két különböző processzor közül nem biztos, hogy az a gyorsabb, amelyiknek nagyobb a GHz értéke.

Ennek az az oka, hogy nemcsak az számít, milyen gyorsan ketyeg a processzor belső órája, hanem az is, hogy egy-egy ciklus alatt mennyi hasznos munkát tud elvégezni.

Mi számít még az órajelen kívül?

A CPU teljesítményét sok tényező együtt határozza meg. Az órajel csak az egyik adat a sok közül.

• Architektúra: mennyire modern és hatékony a processzor belső felépítése.
• IPC: vagyis hogy egy órajelciklus alatt mennyi utasítást/munkát tud elvégezni.
• Magok száma: hány fizikai CPU-mag tud egyszerre dolgozni.
• Szálkezelés: hány logikai szálat tud kezelni a processzor.
• Cache: mekkora és milyen gyors a CPU saját gyors memóriája.
• Memória sebessége: milyen gyorsan kap adatot a processzor a RAM-ból.
• Fogyasztás és hűtés: mennyi ideig tudja tartani a magas órajelet túlmelegedés nélkül.
• Program jellege: az adott program egy szálon fut, vagy ki tud használni több magot is.

Alapórajel, turbó órajel

Mai processzoroknál gyakran nem csak egyetlen órajelet adnak meg. Láthatunk például alapórajelet és turbó órajelet.

Az alapórajel az a működési tartomány, amelyet a processzor tartósabban is képes lehet használni. A turbó órajel pedig egy magasabb érték, amelyet a CPU bizonyos helyzetekben rövidebb vagy hosszabb ideig elérhet, ha van elég hűtés és energia.

Például ha egy program csak egy-két magot terhel, a processzor magasabb turbó órajelre kapcsolhat. Ha viszont minden mag egyszerre dolgozik, akkor lehet, hogy nem tudja minden magon tartani a maximális turbó értéket.

Egyszerű példa: két processzor összehasonlítása

Tegyük fel, hogy van két processzor:

A modern CPU tehát alacsonyabb órajelen is lehet gyorsabb. Nem azért, mert „csal” a GHz érték, hanem mert egy ciklus alatt többet tud elvégezni, és a teljes rendszer hatékonyabban működik.

Cache: a CPU saját gyors memóriája

A CPU sokkal gyorsabb, mint a normál RAM. Ha minden apró adatért mindig a memóriához kellene fordulnia, sokat várakozna.

Ezért van a processzorban cache, vagyis gyorsítótár. Ez egy nagyon gyors, CPU-közeli memória, ahová gyakran használt adatok és utasítások kerülnek.

A cache célja, hogy a processzor minél kevesebbet várjon a lassabb memóriára.

Magas szintű kódból gépi utasítások

Fejlesztőként általában JavaScriptet, PHP-t, C#-ot, Pythont vagy más magas szintű nyelvet írunk. Ezek ember számára olvashatóbbak, de a processzor végül nem ilyen formában hajtja végre őket.

A program futás előtt vagy futás közben lefordul alacsonyabb szintű műveletekre. A CPU szintjén már nem „szép változónevek” vannak, hanem regiszterek, memóriacímek, összeadások, összehasonlítások és ugrások.

Mit csinál ez a program?

A fenti JavaScript kód gondolata nagyon egyszerű:

1. létrehozunk egy x változót, amelynek értéke 5,
2. hozzáadunk 3-at, így az értéke 8 lesz,
3. megnézzük, hogy az x értéke 8-e,
4. ha igen, akkor kiírjuk, hogy egyenlő.

Magas szinten ez kényelmes és olvasható. Alacsonyabb szinten viszont ugyanez már sokkal egyszerűbb CPU-műveletekből áll össze.

Assembly példa magyarázata

Az assembly már sokkal közelebb van ahhoz, amit a CPU ténylegesen végrehajt. Még mindig ember által olvasható forma, de már közvetlenebbül látszik benne, hogy a processzor regiszterekkel és egyszerű utasításokkal dolgozik.

És hol van ebben a gépi kód?

Az assembly még nem maga a gépi kód, hanem annak ember számára olvashatóbb formája. A valódi gépi kód bájtokból áll: számokból, amelyeket a processzor közvetlenül értelmezni tud.

Például egy processzor számára az olyan utasítás, hogy mov eax, 5, végül nem szövegként jelenik meg, hanem bájtok sorozataként.